Keszte Bálint: Az elhivatottság intézményesülése. Műhelyportré a celldömölki gyermek- és diákszínjátszásról

TUDÁSTÁR

Az ODE Fesztiváltárat azért hoztuk létre, hogy a már lezajlott regionális és országos fesztiválok programja egy helyen legyen elérhető. Az archívum folyamatosan bővül, de hogy teljes legyen, ahhoz ti is kelletek: várjuk a régi regionális és országosok programját az odeposta@gmail.com címre. 

A celldömölki gyermek- és diákszínjátszás szorosan összefügg a Soltis Lajos Színház tevékenységével. Ez ugyanis évtizedek múlásával nem csupán az ország meghatározó független színházává vált, de a kezdetek óta kiemelten fontosnak tartja a fiatalokkal végzett munkát is.

A Sitkei Színkör 1980-ban kezdte meg működését abból az ötletből kiindulva, hogy fellendítse a Vas megyei falu ifjúsági életét. Ez a lehetőség a sitkei pedagógusokat nem, de a helyi születésű Nagy Gábort, a MÁV szombathelyi osztószertár főnökségének humán érdeklődésű dolgozóját megmozgatta, aki végül társadalmi munkában elvállalta a színkör vezetését. A néhány éven belül kéttagozatossá bővülő színkör fontos feladata volt, hogy a helyieknek ne csupán szórakozási lehetőséget, de a fiatalok számára aktív és értékes időtöltést is biztosítson.[1]  A nagy érdeklődés miatt tehát, a közösség igényeire reflektálva a felnőtt társulat mellett a 14 éven aluliakból létrejött egy gyerekcsoport, aminek vezetője Figer Szabina volt.

Tíz év alatt kialakult a társulat egyedi profilja, 1989-ben pedig bejegyzett egyesület lett. A számos helyen feltűnő Sitkei Színkör 1997 nyarán, egy műhelyfesztivál alkalmával ismerkedett meg Soltis Lajossal, a vajdasági Tanyaszínház alapítójával. Az ismeretségből hamar barátság lett, így nemsokára Soltis Lajos lett a Színkör művészeti vezetője.

Nem csupán művészeti kérdésekben segítette a társulat munkáját. A Tanyaszínház alapítójaként pontosan tudta ugyanis, hogy mit jelent egy kisközösség számára a színház és viszont: az utánpótlásban mekkora szerepe van a helyi fiatalok elhivatottságának. Ezekben az években számos szakemberrel dolgozott együtt a társulat, akik leginkább Soltis Lajos hívására érkeztek Sitkére: Katona Imre, Somogyi István, Bocsárdi László, Lengyel Pál, Pápai László, Solténszky Tibor.[2] Kinszki Judit, a magyar drámapedagógia jeles alakja is ekkor ismerkedett meg a színkörrel, amelynek harmadik, a gyerek és a felnőtt csoport közé beépülő ifjúsági tagozatával kezdett el dolgozni.[3]

A 2000. november 22-én bekövetkezett tragédiát[4] követően, amelyben Soltis Lajos, Figer Szabina és Kurucz László életüket vesztették, a társulat Celldömölkre költözött és felvette a Soltis Lajos Színház nevet. Kezdetben a Kemenesaljai Művelődési Központ fogadta be a társulatot, majd 2004-ben a régi mozi épületének átalakításával már saját színházteret tudtak létrehozni. A csoportokat azok a tagok vitték tovább, akik követték a társulatot a költözésben: Nagy Gábor mellett elsősorban Ihász Csilla és Pápai László, később pedig Benkő Péter Pál, aki tíz éven keresztül a társulat művészeti vezetője volt.

Celldömölkre kerülve két tanévig a gyermek és ifjúsági csoportok a helyi zeneiskolával együttműködve már végzettséget adó képzéssé alakultak át.[5] Habár az együttműködés megszűnése után ez hosszú időre eltűnt, a csoportok továbbra is komoly szakmaisággal működtek tovább. 2016-ban azután Alapi Tóth Zoltán kezdeményezésére a pécsi székhelyű Eck Imre Alapfokú Művészeti Iskola kihelyezett telephelyévé vált a Soltis Lajos Színház képzése.

Az utóbbi években a gyerekcsoportot Nagy Zsuzsi, az ifjúsági tagozatot pedig Pesti Arnold vezeti. 2018-ra már közel ötven tanuló járt a három osztályba (két gyermek- és egy középiskolás csoport), ez a rohamos fejlődés azonban az emberi erőforrások végessége miatt nem volt tartható. Jelenleg az infrastrukturális és emberi adottságok a megfelelő szakmai színvonalon két csoportot tudnak kiszolgálni.[6]

A csoportvezetők elmondása szerint a diákokkal való munka az elmúlt évtizedben komoly változáson ment keresztül. Mindketten 2014-ben végezték el Kaposi László 120 órás drámapedagógiai tanfolyamát, amelynek következtében sokkal inkább az önmagukra és a színházra történő tudatos reflexió vált hangsúlyossá. Emellett azonban a színházba ágyazottság rengeteg plusz lehetőséget ad hozzá a képzéshez. A hagyományos művészeti iskolai órák mellett a színház kapcsolati hálójának köszönhetően mozgásszínházi és egyéb workshopok színesítik a tanévet.[7] A fent említett két csoportvezető munkáját továbbá Marton Mercédesz, Hajba Beatrix, Boznánszky Anna, Piller Ádám, Tóth Ákos és Gregorich Zsófia segíti.

Soltis Lajos kezdeményezésére indult el a Soltis Tábor elődje, amelynek keretein belül a társulat, illetve a gyermek- és diákcsoportok egy héten keresztül kizárólag a színházzal foglalkoznak. A tábor már a kezdettől kettős igénnyel jött létre. Egyfelől a felnőtt társulat itt a független/amatőr társulatok bevett gyakorlatához hasonlóan egy alkotói hét keretében tudja előkészíteni legújabb munkáját. Másfelől pedig a gyerek- és ifjúsági tagozat vezetői más szakemberekkel kiegészülve tudnak foglalkozni a csoportokra osztott diákokkal. Az alkotóhét végére előadás készül, amelyet minden csoport bemutat egymásnak. A drámatábor kompetenciafejlesztő hatása mellett fontos megemlíteni a színház és a helyi közösség irányába történő elköteleződés növelését is. Ezek pedig egyaránt fontos szempontok egy műhely életében és erős összefüggésben vannak az utánpótlás és átörökítés kérdésével is.

A Sitkei Színkör, majd az abból kinövő Soltis Lajos Színház és a hozzá köthető szakemberek meghatározzák a régió gyermek- és diákszínjátszó életét. A csoportvezetők elmondása szerint nem csupán Celldömölkről és környékéről, de olyan távolabbi helységekből is érkeznek a képzésre diákok, ahonnan közvetlenül nem, csak átszállások árán lehet megközelíteni a várost.

Mindebben fontos szerepe van a helyi beágyazottság elvének, ami a sitkei indulás óta fontos jellemzője a társulatnak. A színházi kísérletezés és hagyományápolás közti egyensúlykeresés mellett a társulat számos tagja a város más intézményeiben is dolgozik. Pesti Arnold elmondása szerint ő a Celldömölki Városi Általános Iskola testnevelés óráin is próbálja hasznosítani a drámapedagógia által kínált eszköztárat. Mindennek eredménye pedig az, hogy habár a celldömölki gyermek- és diákszínjátszás egy szervezethez köthető, mégis számos szállal kapcsolódik a régió életéhez, különböző intézményeihez.

[1] Nagy Zsuzsi – Pesti Arnold: Újjászületések. http://soltisszinhaz.hu/pages/emlekkonf_cikk.php?id=14

[2] Uo.

[3] Kinszki Judit visszaemlékezése egy színház névadójára. http://soltisszinhaz.hu/pages/emlekkonf_cikk.php?id=4

[4] Nagy Gábor: Mindezeket azért írtam lehttp://soltisszinhaz.hu/pages/emlekkonf_cikk.php?id=9

[5] idézet a Nagy Zsuzsival és Pesti Arnolddal 2021. augusztus 31-én készült interjúból.

[6] Uo.

[7] Uo.