A Kecskeméti Diákszínjátszó Műhely alapjait Orbán Edit drámatanár teremtette meg általános iskolás színjátszócsoportjával.[1] Ennek a csoportnak a tagjai középiskolás diákokként is tovább szerették volna folytatni a közös munkát. Ebből a csoportból nőtt ki 1995-ben a...
Műhelyportrék
MŰHELYPORTRÉK
Amikor az Országos Diákszínjátszó Egyesület digitális archívumát előkészítettük, fontos szempont volt, hogy méltó módon biztosítsunk felületet azoknak a műhelyeknek, melyek az elmúlt évtizedekben meghatározták a hazai diákszínjátszás látképét. 2021 nyarán és 2022 tavaszán készültek azok a beszélgetések, amelyek alapján négy ifjú, frissen végzett drámatanár, Darabos Petra, Fekete Balázs, Hornok Máté és Keszte Bálint elkészítette az itt olvasható összeállításokat Jászay Tamás közreműködésével és szerkesztésével, a Revizor – a kritikai portál erőforrásainak bevonásával. Fontos hangsúlyozni: egyrészt a műhelyportrék sora tovább bővíthető, másrészt a szövegek a megírás idején érvényes állapotokat rögzítik.
Hornok Máté: A műhely nélküli műhely. A miskolci diákszínjátszás története
A miskolci diákszínjátszás kapcsán kevésbé lehet egy egységes műhelyről beszélni, mint inkább egymás mellett párhuzamosan működő műhelyek összességéről.[1] A miskolci amatőr színjátszás legújabb kori története a 19-20. század fordulójáig nyúlik vissza. Az 1960-as és...
Fekete Balázs: A fesztiválok műhelyteremtő ereje. A Veszprém – Pápa térség diákszínjátszásáról
Mit foglal magába pontosan a Veszprém-Pápa térség?[1] Kik tartoznak ide? Az Országos Diákszínjátszó Egyesület szervezetileg hét régióra tagozódik, amelyek közül a Közép-Dunántúli Régió fedi le ezt a területet. Emellett beszélhetünk Veszprém megyei diákszínjátszásról,...
Hornok Máté: Az örökség. A sárbogárdi diákszínjátszó műhely története
A sárbogárdi, egyben az országos diákszínjátszás kiemelkedő alakja Leszkovszki Albin.[1] A sárbogárdi színjátszás kezdete 1964, amikor Leszkovszki Albin az első csoportját elindította a helyi Petőfi Sándor Gimnázium tanáraként. Magukat Sárbogárdi Petőfi Színpadnak[2]...
Hornok Máté: Lezárt történetek. A dombóvári és barcsi diákszínjátszás története
A dél-dunántúli régió négy meghatározó diákszínjátszó műhelyt tudhat magáénak: Pécs, Dombóvár, Barcs, Sárbogárd. Ez az írás a barcsi és a dombóvári műhely történetét mutatja be.[1] A barcsi diákszínjátszó műhely története rövid, ám annál intenzívebb. A műhely...
Darabos Petra: „…a kivételezett helyzet elsősorban a kivételesen sok munkának köszönhető…” Történetek a pécsi diákszínjátszás évtizedeiből
Múltidézés Sokféleképpen kezdődhet egy diákszínjátszó műhely élete. A valódi kezdőpont valószínűleg meghatározhatatlan, ha valaki mégis tudni véli, az nem számol az egyéni történettel, a hovatartozással, azokkal az irodalom-, történelem-, vagy éppen angoltanárokkal (a...
Darabos Petra: Feltűnni és fennmaradni – így vagy úgy. Diákszínjátszó műhelyek Budapesten.
Számtalan iskolai, vagy iskolán kívüli színjátszó kör, drámatagozat, stúdió működik ma Budapesten, a regionális diákszínjátszó találkozó(k)ra jelentkező megannyi csoporton túl is rengeteg csoport alkot - sokszor nem is tudva egymás létezéséről.[1] A jelen szöveg...
Fekete Balázs: Főreáliskolából drámatagozat. Műhelyportré a Vörösmarty Mihály Gimnázium drámatagozatáról
A Vörösmarty Mihály Gimnázium[1] az elmúlt évtizedek megkerülhetetlen intézménye, ha diákszínjátszásról beszélünk. Számos kiemelkedő szakember tanult vagy éppen tanít a mai napig az iskolában, amelynek a drámatagozata a legelsők között jött létre az országban, több...
Darabos Petra: „A gyereknek először önmagát, aztán a közösséget és végül a színházat kell megtalálnia.” A Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium ötven éve
A Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium[1] története az 1960-as évek végéig nyúlik vissza, amikor a XI. kerületi önkormányzat elhatározta, hogy létrehoz egy ápoló- és asszisztensképző szakközépiskolát, amiből addigra a fővárosban már jó néhány létezett. A frissen...
Keszte Bálint: Egybehangzó sokszínűség. A győri gyermek- és diákszínjátszás műhelyportréja.
Ha a győri gyermek- és diákszínjátszó életet vizsgáljuk, mindenképpen egy több műhelyből álló, egymással szoros kapcsolatban létező közösséget kell áttekintenünk. A hazai drámapedagógia nagy korszakában indult műhelyek ezek, amelyek a mai napig diákok sokaságát...
Keszte Bálint: Az elhivatottság intézményesülése. Műhelyportré a celldömölki gyermek- és diákszínjátszásról
A celldömölki gyermek- és diákszínjátszás szorosan összefügg a Soltis Lajos Színház tevékenységével. Ez ugyanis évtizedek múlásával nem csupán az ország meghatározó független színházává vált, de a kezdetek óta kiemelten fontosnak tartja a fiatalokkal végzett munkát...
Keszte Bálint: „A tananyag felöltöztetése”. Műhelyportré a debreceni Ady Endre Gimnázium drámatagozatáról
1984 szeptemberében a debreceni városvezetés (az akkori pártbizottság) egy új iskola indítása mellett döntött, amely a korszellemnek megfelelően több speciális tagozattal indult útnak. A vezetőség a nyelvi tagozat mellett a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium és a...
Keszte Bálint: „Szerelmem, a próba.” Műhelyportré a debreceni Alföld Gyermekszínpadról és a Főnix Diákszínpadról
Az Alföld Gyermekszínpad és a Főnix diákszínpad Debrecen megkerülhetetlen gyermek- és diákszínjátszással foglalkozó műhelyei. Vezetőjük 45 éve Várhidi Attila, akinek élete és munkássága alapításuk óta összeforrt a két színpaddal. Várhidi Attila 1975-ben kezd tanítani...